tervpályázat témája
"A pályázat Kiírói és Támogatói számára a korszerű és hosszútávon fenntartható, otthonos házak és lakások építése elsődleges fontossággal bír. Meggyőződésük, hogy az ehhez szükséges szakembergárda, köztük kiemelten az építészek támogatása, nélkülözhetetlen feladat. Léteznek-e építészeti, a teret és a formát, sőt az esztétikát érintő kritériumok, melyek a technikával és a technológiával együttműködve a fenntarthatóságot biztosítják? A pályamunkáknak erre a holisztikus, az építészetet és az építést átfogóan és egyben “látó” szemléletnek az erősítésére kell vállalkozniuk."
Bíráló bizottság:
Czigány Tamás DLA Ybl díjas építész, győri Széchenyi István Egyetem, Épülettervezési Tanszék tanszékvezető egyetemei docense
Marián Balázs DLA építész, a budapesti Moholy Nagy Művészeti Egyetem egyetemi adjunktusa
Szabó Levente DLA építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék adjunktusa
Szentirmai Tamás DLA építész, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Építész Kamara képviselője
U. Nagy Gábor Ybl díjas építész, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Alkalmazott Művészeti Intézet vezetője, egyetemi docens
I. helyezett pályamunka
koncepció
Ökológiai szempontok:
Az épület élettartama alatt, valamint a kivitelezés során jelentős mértékben hatással van a környezetre. Ezen hatások csökkentése kiemelt figyelmet kapott mind az anyagok, mind a kivitelezési mód kiválasztása tekintetében. Törekedtünk olyan anyagokat kiválasztani melyek helyben beszerezhetőek és újrahasznosíthatóak, vagy már újrahasznosított termékek. Továbbá fontosnak tartottuk, hogy az építés során a környezet a lehető legkisebb módon károsodjon, illetve, hogy ez az időintervallum a legrövidebbre csökkenjen. Az építéshez alkalmazott gépek szükségességét is próbáltuk minimalizálni.
Forma:
Építészként a legfontosabb célunk az volt, hogy a megbízó által elmondott tapasztalatok és a saját tapasztalataink és ismereteink alapján megpróbáljunk szinte mindent integrálni egy épületbe, így ez a ház minta példája lehet a fenntartható építészetnek. A költségek tekintetében figyeltünk arra, hogy egy átlag építtető számára is elérhető anyagi lehetőségeken belül megvalósítható épületet tervezzünk. Az épület formájából adódóan egy hossztengelyes 5 m fesztávú épület. Ez egy teljesen átlagos keresztmetszet, könnyen optimálisan méretezhető rendszert eredményezett. Az emeleti tereit pedig az épület hosszirányú homlokzatán kilógó konzolos előtetők teszik kellő képpen ideálissá, mivel így a szükséges belmagasság könnyen kialakítható, viszont az épületen nem szükséges emelni. Az előtető kialakításánál figyelembe vettük a nap beesési szögéből adódó előnyöket és hátrányokat amiket az évszakok váltakozása eredményez. Mindemellett törekedtünk arra, hogy a tereket minél jobban kihasználjuk és csökkentsük a feleslegesen beépített területeket.
ars poetica
Pályázati munkánk során törekedtünk arra, hogy két meghatározó szempont érvényesítésével, harmóniába hozásával egy olyan tervet hozzunk létre, mely a jövőben építkezők számára egy értékes kiindulási alap lehet. Egyfelől a régi és az újonnan felmerülő igények figyelembe vételével levonni a múltból megtanulható építési és életviteli konzekvenciákat, valamint megteremteni ezen értékek felhasználási lehetőségeit a jövő lakóház építészetében Magyarországon. Ennek egyik alappillére a hagyományos magyar építészeti kultúra, ebből is a legpraktikusabb és legegyszerűbb kialakítású házakat - a parasztházakat -, emeltük ki, hiszen kulturális és nemzeti kérdés a saját értékeink megőrzése és annak kortárs építészeti megközelítése. Másfelől azonban központi szerepet kapott a környezetvédelem, a fenntartható építészet is. A környezetet érő káros hatások csökkentése napjaink egyik legnagyobb kihívása. A legtöbb környezeti probléma mára már globális méreteket ölt, azonban a megoldások a lokális cselekvésben rejlenek. Az építőipar, éppen úgy, mint a környezet, komplex rendszert alkot. Az épületek igen meghatározóak környezeti szempontból, hiszen elválaszthatatlanok az emberek jelenlététől. Az egyre növekvő népességszám egyre nagyobb számú épületet jelent, így az épületek környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozni napjainkra szükségszerűvé, környezetvédelmi szempontból stratégiai kérdéssé vált. A fenntarthatóság csak úgy érhető el, ha az építő ipart teljes egészében vizsgálva tárjuk fel a hatásokat és a csökkentési, de még jobb esetben elkerülési alternatívákat. A fenntartható építészet építészeti és környezettervezési folyamatok olyan összhangja, mely az épület teljes életciklusát tekintetbe véve fenntartható keretek közé szorítja az épület teljes erőforrás-használatát, úgy, mint, az építést, az építőanyagok beépített energiatartalmát, az épületműködtetést, energetikát, vízhasználatot, emissziókat, felújítást, bontást és újrahasznosítást. Ahhoz, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódóan az épületeket tekintve átfogó képet kapjunk, a leghatékonyabb eszköz az életciklus- elemzés. Az életciklus- elemzés nem más, mint egy termék (esetünkben egy épület) olyan szempontú vizsgálata, hogy teljes életútja során, milyen hatások lépnek fel, melyek valamely módon érintik a környezetet. Tehát a szükséges anyagok kitermelésétől, előállításától kezdve, a fennálláson, működésen át, egészen a hulladékká válás fázisáig kutatjuk azokat a hatásokat, melyek az emberi egészségre, és az ökoszisztéma állapotára hatással lehetnek. Az életciklus- elemzés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melyeknél lehetőségünk van azonos funkciójú rendszerek között azt kiválasztani, mely a legkevésbé környezetkárosító hatású. Ez a típusú feltérképezés komplex elemzést ad, és úgy gondoltuk, hogy a jövőben épülő házak környezetszempontú vizsgálatához ez a legmegfelelőbb módszer. Esetünkben egy egyszerűsített életciklus- elemzés valósult meg, melyben a nyersanyag-kitermelés által kifejtett hatások nem kerülnek részletezésre, hiszen bármilyen nemű nyersanyag elvétele a környezetből, valamilyen hatást von maga után. A jövő otthona és energiatudatos építészet elfogadtatása és megértetése az emberekkel nem könnyű feladat. A környezettudatos építés és épületgépészeti megoldások piacán a kommunikációban jelenleg legjobban kiemelt fogalom a megtérülés, ami nem biztos, hogy helyes megközelítés, ezért törekedni kell mind környezeti, mind gazdasági szempontból a legoptimálisabb megoldásokra. Ennek meghatározásához pedig tudatos tervezési munka szükséges, mely figyelembe veszi az igényeket, területi adottságot és lehetőségeket.
epilógus
A tervezést tehát alapvetően az örökség, mint fogalom határozta meg, melyet két irányból is megközelítettünk. Egyfelől a hagyomány, mint érték, melyet a már telken álló 120 éves parasztház képvisel. Másfelől a környezet, mint pótolhatatlan kincs, melyet meg kell óvnunk, nem csak a jelenben, hanem a jövőben is. A jövő házát pedig igyekeztünk mindkettőhöz igazítani, és úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatóság kulcsa éppen ez. Harmóniát találni a régivel, a környezettel és mindezt úgy, hogy közben saját elképzeléseinket is megvalósítsuk. A jövő épülete csak úgy válhat igazi otthonná, ha ezeknek a feltételeknek eleget tesz. Hiszen a modern épület nem csak a formában és a technológiában mutatkozhat meg. A modern épület alkalmaz minden használhatót a múltból és a jelenből, mindamellett, hogy tudatosan illeszkedik környezetébe és felhasználja annak természetes adottságait saját működéséhez.
Készítette: Jaskó László, Vági Péter
Építész munkatárs: Fricker Ferenc, Péter Zsuzsanna
